Dumaszínház

A stand-up comedy napi veleje. Csillagok, humor, egyebek.

Csatlakozz!

Friss topikok

A LOL nem XD. Pedig lehetne…

2012.02.01. 11:22 - kcsabi

Címkék: interjú lol önálló est felméri

Mire tanította Felméri Pétert a Három ufó? Írni és rajzolni. Utóbbit annyira megszerette, hogy már beszéd közben sem tudja abbahagyni. Beszél és rajzol. Gondolkodik és rajzol. Rajzol és rajzol. Otthon, itthon, családi körben, az utcán, a kávézóban, az önálló esten. Ja, mert az is volt neki a Godot Dumaszínházban pár napja. Felméri Péter első önálló estje. LOL. Na, de mégis mi az a LOL?

„A LOL az internetes  szlengben használt kifejezés, az angol laughing out loud (magyarul hangosan felnevetni) rövidítése (egy másik értelmezésben: lot of laugh, vagyis ~ hosszas röhögés).” – olvashatjuk a Wikipédián.

Bevallom sokáig nem tudtam, mit jelent ez a három betű, ami az internetes fórumokon, közösségi oldalak üzenő falain, majd ez idő múlva szinte a virtuális – és valós –világ oly’ sok szegletében visszaköszönt. Később már annyira természetesen használta mindenki, hogy egyszerűen nem mertem megkérdezni, mi ez, mert attól féltem, ciki lenne. Végül, amikor családom egyik – jócskán ötven év feletti – tagja is könnyed természetességgel mondta ki a látszólag tökéletesen értelmetlen betűszót, akkor elhatároztam, pótolom a hiányosságot.

Az éj leple alatt, úgy, hogy senki ne lásson, titokban kerestem rá a világhálón. A kereső 0,25 másodperc alatt adta meg a választ erre a kérdésre. Megnyugodtam. Most már értem a fiatalos szlenget…

Magabiztosan, a TUDÁS birtokában lépkedtem a Godot Dumaszínház felé. Büszke voltam rá, hogy – mint valami bennfentes – értem Felméri Péter első önálló estjének a címét. LOL. Ráadásul egy stand up előadás esetében ez a cím, úgyis, mint ars poetica, jó ómen.

A kávézóba belépve az is egyértelművé vált, hogy ezt a viszonylag egyszerűen kódolt üzenetet egész sokan értették. Minden hely foglalt volt, teltház várta a fiatal kolozsvári humoristát és a beígért „hangos-, hosszú nevetéseket”. Nem hiába.

Péter egyedi, abszurdba hajló humoráról, mint az előzőekben kitárgyalt internetes szlengről is, sokáig azt hittem, inkább a fiatalok sajátja. Ő maga is ifjú még, persze, hogy jól érti ezt a nyelvet, a tehetsége, egyedi beszédstílusa, és ártatlan fizimiskája pedig remekül egészíti ki – némileg elvont – gondolkodását. Éppen ezért lepődtem meg, hogy a közönség soraiban mennyire széles határok között változott az életkor. Szép számmal jöttek el középkorú és idős rajongók, akik az előadás minden rezdülésére figyeltek és értékelték is azt.

Peti mesélt, rajzolt, lelassult, felgyorsult, bevonta a közönségét, reagált a történésekre, igazán élt a színpadon. Rajzai és a hozzá fűzött kommentárok éppúgy sikert arattak, mint az abszurd poénok és az olyan kényesebb témák, mint például a katolikus vallással, és annak hagyományaival, vagy éppen a Noé bárkájával kapcsolatos felvetései. Ha valamikor, hát most jól látszott milyen az, amikor az előadó igazán jól érzi magát az izzasztó reflektorfényben, és ez az érzés a nézőtéren ülőkre is könnyedén ragadt át. Sőt. A színpad közelében ültek páran, akiket az est remek hangulata és a kancsós bor közös erővel sarkalt a részvételre, így egy idő után a műsor folyamatos élő audiokommentárral ment. Az már csak Péter rutinjának köszönhető, hogy ez végül nem volt zavaró, sőt, jó érzékkel elhelyezett kiszólásai számos új poén forrása lett. Nem véletlen, hogy végül vastaps és ováció volt a humorista jutalma.

Természetesen felmerült bennem pár kérdés, amit a műsor után fel is tettem az est főszereplőjének, de addig még elég sokat kellett várni, hiszen a rajongók szinte lerohanták. Autogramok jegyre, könyvbe, rendelőlapra, közös képek, a közös kép készítését megörökítő képek, kérdések, válaszok, koccintások, tehát az igazi, hamisítatlan humoristasimogatás.

Végül persze csak sikerült mikrofonvégre kapni Pétert, mielőtt végérvényesen lezárult volna az első LOL-est. A beszélgetés után, hazafelé sétálva pedig azon gondolkodtam, mit jelenthet az a bizonyos XD, amit említett az interjúban. Nem jöttem rá, úgyhogy azt hiszem, megint segítségül kell hívnom a keresőt.

A videó elkészítésében hatalmas segítségünkre volt Viktor. Köszönjük neki!

 

Néhány kép az estéről:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://dumaszinhaz.blog.hu/api/trackback/id/tr714043014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.