Interjú Mogács Dániellel

Lassan két hónapja az interneten feltűnt egy arrogáns, hataloméhes, önző figura, Dr. Mogács. Ismerős volt, de nem kellett találgatni, honnan, hiszen ő volt az önkormányzati választásokon a Kétfarkú Kutyapárt erzsébetvárosi polgármesterjelöltje. A politikai karrier csődöt mondott, így inkább „új horizontok” felé indult, hisz’ neki mindegy, csak a hatalom és pénz érdekli. Sokan gondolhatták úgy, ez a két villanás csak múló szeszély, egy jól sikerült geg, a karaktert megformáló színész-humoristától, Mogács Dánieltől. Néhány napja azonban az újdonsült elnök úr visszatért, és most már egyértelmű, hogy itt jóval többről van szó. Hogy miről? Megkérdeztem a legfőbb érintettet…

A színészet mellett humoristaként építed a karriered, egy rövid a politikai életben tett kitérő után most ismét új szerepben jelentél meg a nyilvánosság előtt. Miért és hogyan született meg Dr. Mogács karaktere?

Mogács Dániel: A politikai karrier addig tartott, míg vicces volt, szerintem ebből már nem lehet többet kihozni. Kálmán Olga után még volt még pár riport, sikerrel rendeztük meg a Nagyon nagy gyűlést, de úgy érzem, mindent ott kell abbahagyni, amikor a legjobb. A politikus egyébként is csak egy hínár a fehér cápa akváriumában, ahogy az az első Dr. Mogács videóban is elhangzik.  Közben az igazi multi cégek mozgatják a világot. Az embereket átverve, kizsákmányolva, erőn felüli munkavégzésre bírva modern kori rabszolgatartó társadalmat építettek ki. Rájuk sokkal inkább oda kellene figyelni, mint a semmitmondó kicsinyes ügyekre.

Mire szeretnéd felhívni a figyelmet elsősorban?

Nem gondolom, hogy a Dr. Mogács ötödik része után az emberiség egyszer csak föllázad és leírtja a multikat, viszont jó érzés olyannal viccelődni, aminek van, illetve lehet haszna, értelme. A szórakoztatás mellett szeretném, ha az emberek elgondolkodnának azon, amit és ahogy csinálnak az életükben. Jó lenne, ha tudatosodna bennük, hogy az életük nagy százalékában átverik őket. Ha ez sikerül, már megéri.

Mi a cél? Mit szeretnél elérni?

Ezt Dr. Mogács is mondhatná, de tényleg attól függ, mennyi pénzt tudunk szerezni a produkcióhoz. A téma alapján akár nagyfilmet is lehetne belőle forgatni, a lehetőségek azonban most egy sorozatot engednek. Az interneten terjedünk, és ha ott sokan nézik, akkor talán a szponzorok is úgy gondolják majd, hogy ebbe érdemes fektetni. Bízom benne, hogy így lesz, és akkor megcsinálunk egy Mr. Bean terjedelmű sorozatot, mondjuk havonta egy fél órát. Azt persze minőségi módon kell összerakni, poénok és látvány szempontjából is. Az első két kisfilm – szó szerint – nulla forintból készült el, ehhez képest viszont kihoztuk belőle a maximumot. Mindenki ingyen dolgozott benne, lelkesedésből. Remek dolog, de nyilván nem lehet a végtelenségig így folytatni.

Milyen visszajelzéseket kaptál eddig?

Az első rész után a visszajelzések elsöprő többsége pozitív volt. Persze nem mind, hiszen az internetes megjegyzéseket írók között mindig van egy tibi68, aki negatív szövegkörnyezetben említi meg anyámat. Ezzel nem tudok mit kezdeni, és nem is akarok. A pár napja megjelent második résznél már egy kicsit nagyobb fába vágtuk a fejszénket. Úgy érzem, ezt is szépen összeraktuk, de az is igaz, hogy iszonyú kemény munka kellett hozzá, hiszen itt már nagyobb a lépték, és ezt nem lehet annyira egyszerűen megoldani, főleg ingyen. A nézők eldöntik majd, hogy szerintük milyen lett. Az biztos, hogy amíg anyagi források helyett csak jóindulatból készülnek a filmek, addig kénytelen vagyok kicsit visszább venni a lendületet.

Mit gondolsz, mennyire lehet sikeres Magyarországon egy olyan kisfilm-sorozat, amit csakis az interneten lehet látni?

Több olyan műsor van, ami az interneten nagyobb nézettséget hozott, illetve hoz folyamatosan, mint a tévében, gondoljunk csak a Susogós Mackókra, vagy éppen a Showder Klubra. Mindenképpen az interneté a jövő, ezért is kezdtünk ott. Jó lenne persze egy idő után átmenni a tévébe is, hiszen ott foghatnánk hozzá az igazi munkához, ezért is remélem, hogy a filmeket minél többen megnézik majd. Ugyanakkor a tévék is digitalizálódnak, hamarosan választható lesz, mit szeretnél nézni. A műsort most még nem lehet koordinálni, szemben a nettel, ahol mindenki eldöntheti, mit néz meg.

Mik voltak a legfőbb szempontok a karakter és a cselekmény kialakításánál?

Egy olyan sorozat volt a cél, amiben nem kell görcsölni, hogy mi lesz a következő történet. Lehelyeztünk egy alapot, ami magától is generálja a poénokat, és ha eszembe jut valami vicces, akkor azt be lehet illeszteni ebbe a vázba. Az internetes videóknak az is a célja, hogy kirajzolódjon a karaktert, illetve, a nézők megértsék, miben is fog mozogni Dr. Mogács. Nem akarok ellőni poénokat, de az a lényeg, hogy erre az alapra nagyon humoros történeteket lehet hosszútávon is írni. Talán Mr. Bean annyiban tényleg hasonló, mert ott is egy karakter köré épülnek az események, minőségileg kidolgozva. Itthon sajnos a „vicces” sorozatoknak sem a látványvilága, sem a humora nem üti meg a minimálisan elvárható szintet. Büszke vagyok, hogy bár a Dr. Mogács ingyen készült, mégis szebben néz ki, és viccesebb, mint néhány nagymenő humorista műsorai, amiket inkább nem is minősítek.

Kik segítenek neked a filmek elkészítésében?

Szerencsére olyan emberekkel dolgozhatok együtt, mint Litkai Gergő, akit nyilván nem kell bemutatni, Vékes Csaba, színész-rendező, aki nem Dumaszínházas, de zseniálisan jól ír, illetve Fráger Balázs, a Hírcsárdától, akivel rengeteget ötleteltünk. Többek között nekik köszönhetően az ötleteim úgy valósíthatók meg, ahogy azt szeretném. Hosszan lehetne sorolni a stáb összes tagját az Szőke János operatőrtől kezdve Nánásy Levente segédoperatőrön, Mészáros Attila rendezőasszisztensen át a statisztákig, akikkel szívesen dolgozom együtt. Tökéletes kis csapat.

Színészként, rendezőként, ötletemberként, vagyis teljes egészében benne vagy a karakterben, még a neved is kölcsönözted neki. Mi lesz, ha annyira azonosítja veled a közönség, hogy nem lehet majd különválasztani?

Sokat gondolkodtam rajta, hogyan lehetne ezt elkerülni. Felmerült az álnév is, de végül maradt a Dr. Mogács. Ezt végül is csak a humorban használom, és valójában úgysem vagyok doktor. Nyilván bizonyos mértékben fontos az azonosulás, hiszen egyébként senki nem lenne kíváncsi a filmekre. Amikor ezt az egészet elkezdtük, teljesen ismeretlen voltam, és ugyan a Kutyapárt, Kálmán Olga, és főként a Showder Klub óta valamelyest ismertebb vagyok, a széleskörű érdeklődéshez még ez is kevés. Hogy mennyire azonosítanak majd a szereppel? Nem tudom, de már nagyon kevés dolgon lepődöm meg, amióta a Kutyapárttal kapcsolatban egyszer kérdezték az utca emberét, hogy lehetne-e egy kutya polgármester, mire az egyik polgár teljesen komolyan rávágta, hogy persze.

Elképzelhető, hogy Dr. Mogács előbb-utóbb a „dumaszínpadon” is megjelenik?

Igen, olyannyira, hogy már most dolgozom ezen, megvannak az ötletek. Egyrészt interaktív figura, lehetőség az improvizációra, amit nagyon szeretek, másrészt pedig egy új irány is, mintha másodmagammal lépnék fel. Élvezem ezt, úgyhogy biztosan csinálni is fogom.

A beszélgetésnek itt vége lett, de később, úgy 4-5 sör után folytattuk. A diktafon még be volt kapcsolva...

Eszembe jutott, h talán ez is érdekelne benneteket, úgyhogy megosztom veletek. Íme: