„Ajjaj, ha te is itt vagy, abból semmi jó nem származik” – fogadott vitatható lelkesedéssel Kővári Máté a Godot Dumaszínház bejáratánál hétfő este. A Fiatal Félőrültek aktuális csapata ott gyülekezett a kezdés előtti percekben. Sok ismerős arcot láttam, egy pillanatra úgy tűnt, mintha csak olyanok lennének, akik már több alkalommal szerepeltek a tehetségkutatón. Később kiderült, nem tévedtem, de ebben a pillanatban még inkább a kedves fogadtatáson voltam fennakadva. „Semmi jó??? Ezt hogy érted?” – szaladt ki a számon a kérdés, szinte ösztönösen, hangomban enyhe felháborodással. „Úgy értem, akkor tuti lesz valami bejegyzés a blogon…” – pontosította fenti megjegyzését az ifjú humorista-palánta. Igaza lett…

Alig néhány perccel később Csenki Attila, az est házigazdája lépett a színpadra és elkezdte a műsort. Rövid bevezető, majd a Csenki-család életét bemutató vicces, de tanúságos történetek következtek, majd a rendhagyó Fesztivál menetrendjét is megismerhettük. „Próbáltuk kiválogatni azokat az embereket, akik a piros lapos, kiszavazós rendszerben már többször jól szerepeltek, és őket hívtuk meg ma, hogy kicsit hosszabb időt kapva is gyakorolhassanak.” – mondta a műsorvezető, amikor az este végén egy rövid értékelésre kértem fel. „Összességében nagyon jól szerepelt mindenki, egy-ketten voltak csak kicsit készületlenek, de velük is igen toleráns volt a közönség, amikor a papírjukat nézegették. Az derült ki, hogy akik öt percben tudtak egy jó szintet hozni, azok nagyrészt negyed órában is képesek szórakoztatni, ami remek hír.”

Az első két fellépő mindjárt a kivételt erősítő szabályként csupán öt-öt percre készült. Villax Richárd azonnal bevetette magát a mélyvízbe, hiszen élete második fellépésén műsort kezdeni a még vacsoráját fogyasztó, „alig bemelegített” közönségnek, az azért nem egyszerű feladat. Valószínűleg az izgalom miatt ő maga nem érezte erősnek a szereplését, szerintem viszont sikerült jól helyt állnia. Kende Tamás szintén kevés tapasztalattal érkezett, mégis sikerült elnyernie a nézők szimpátiáját, kár, hogy az igen szellemes és nyelvileg is gazdag rap-szövegeket sűrű ágyékmarkolászással, trágárkodással igyekezett feldobni. Itt a kevesebb több lett volna, de kétségtelenül vannak lehetőségek még Tamás előtt is.

A kezdők kezdői után jött a rutinos szakasz. Az OTP Mikrofonpróba nyári győztese, Szendrői Zsófia magabiztos, profikat idéző érzékkel vette át a szót, fél perc alatt kiharcolva az este addigi legnagyobb nevetését és az első tapsot is, amit később még ováció is követett. Porkoláb Tamás, a legutóbbi Félőrült este győztese egy igen magasra feldobott labda alá kellett, hogy beálljon. Becsületére legyen mondva, nem csak beállt, de jól is ütötte le. Akik látták már élőben Tamást, tudják, igen pörgős a nyelve, sokszor még saját magát is lecselezi. Ez most sem volt másként, de jól felépített vicces történetei elbírták a pörgést, még ha így negyed óra alatt huszonöt percnyi anyag ment is el.

A szünet előtti utolsó fellépő Redenczki Mária, a kétgyermekes anyuka volt, aki nagyon rokonszenves öniróniával humorizált előbb önmagán, majd családjának tagjain. Plasztikus, de egyáltalán nem bántó kép rajzolódott ki Marcsi magánéletének részleteiről, mindez okos, kidolgozott, és rendkívül szórakoztató poénok mentén. Nem véletlen, hogy ő már a Comedy Central bemutatja című műsorban is bemutatkozott, és hamarosan közös esttel is készül Kertész Richárddal, azaz Ricsifiúval karöltve.

A pihenőt követően újabb Comedy Central-t megjárt kezdő humorista következett, Szobácsi Gergő személyében. A magabiztos álca mögött érezhetően kemény és becsületes munkát végző fiatalember műsora pillanatok alatt emelte vissza a hangulatot a szünet előtti magasságokba, a színpad melletti kuckóból figyelő műsorvezető elégedett bólintásai és a gyakran felhangzó taps pedig láthatóan megnyugtatták Gergőt is. Nem úgy Kővári Mátét, aki viszont indokolatlanul hergelte fel saját magát. Mint mondta, nem tudott eleget készülni és félt, hogy elfelejti a szövegét. Emiatt annyira ideges lett, hogy valóban elfelejtette, így önmagát beteljesítő jóslatként esett saját csapdájába. Ráadásul abban is igaza lett, hogy mindezt meg is írtam.

A helyzet különös fintora, hogy Máté a jegyzetpapírjáról olvasva igyekezett felidézni a tervezett témákat, de keze annyira remegett, hogy nem látta a saját írását. Összességében viszont a szétszórtsága és szétesettsége szerethetően egészítette ki humorát, így végül is sikere volt, bár nem vagyok benne biztos, hogy ezt ő maga is észrevette ott a színpadon állva.

A célegyenesben aztán a mezőny legfiatalabb tagja, Buda Zolta vette át a szót, aki korát meghazudtoló érettséggel dolgozott fel komolyan hangzó témákat éppúgy, mint a felnőtté válás valódi-, és látszatproblémáit is. Meggyőződésem, hogy a végső taps nem csupán a korának szólt, ahogy Sáfár Zoltánt sem csak azért díjazta a közönség, mert ő a Godot Kávéház tulajdonosa. Safi nagyban épített a meglepetés erejére – sikerrel –, és arról is biztosított később, hogy az anyatejes whisky-t csakis otthon és kizárólag a barátainak felszolgálva szokták alkalmazni.

A hétfő este tehát remekül sikerült, igazán szórakoztató „gálaműsort” láthattak a jelenlévők, amit a kezdő humoristák nagyon komolyan vettek, bizonyítva, hogy ebben a műfajban az „amatőr” nem jelent feltétlenül rosszat. A sikeren felbuzdulva meg is kérdeztem Attilát, várható-e még hasonló rendhagyó alkalom. „Valószínűleg lesz még ilyen, de ez attól is függ lesz-e rá igény, illetve hogy mikor alakul ki hasonló kínálat. A szokásos kiszavazós, ötperces metódussal tudunk tovább menni, aztán meglátjuk, mikor kerülhet sor hasonlóra.” – válaszolta, majd sietősen elindult haza, hiszen nem sokkal később kezdődött a tévében a Showder Klub, aminek aznap éppen ő volt a műsorvezetője.

Néhány kép az estéről (a fellépés sorrendjében):