Az elmúlt hetekben három, szigorú tekintetű ellenőrrel bővült a karszalagos revizorok csapata a tömegközlekedési vonalakon. A Dumaszínházból jól ismert arcok, Badár Sándor, Mogács Dániel és Aranyosi Péter persze nem váltottak hivatást, mindössze egy jól sikerült plakátkampány kedvéért felejtettek el mosolyogni.

Furcsa véletlen, de Aranyosi Péterrel éppen a Corvin negyed metrómegállóban futottunk össze. A váratlan találkozás örömében azonnal jegyeket, bérleteket kértem kezelésre Pétertől, aki máris vette a lapot. „Nem vagyok egy bliccelő típus, mindig veszek jegyet, amikor metróra szállok. Na, jó, olyan már előfordult, hogy szakaszjegyet vettem normál helyett, mert az olcsóbb volt. De már ez is elévült.” – mondta – „Ugyanakkor viszont imádom nézni a trükköket, ahogy utastársaim próbálják meggyőzni a jegyellenőröket”.

Biztos voltam benne, hogy Péternek a tömegközlekedés kapcsán is számtalan humoros története van, nem is kellett sokáig firtatnom, hiszen ő szinte azonnal „szolgálatba helyezte magát” és mesélni kezdett: „Hadházival voltunk Londonban, és a metróban próbáltunk jegyet venni. Pici probléma volt, hogy Laci egy szót sem tud angolul. Mivel azonban én viszont tudok kb. tizenkettőt, amit gátlástalanul használok is, gondoltam megoldom a helyzetet.” – magyarázta egyre hevültebben. Persze érezte, hogy az utolsó mondat nem teljesen egyértelmű, így levegővétel nélkül folytatta. „Az angol nyelvtudás lényege a bátorság. Magabiztosan kell használni a tíz szavas szókincset, és aki igazán tud angolul, az megérti. Felvállaltam, hogy megveszem a jegyet, hiszen már húsz évvel korábban is sikerült, amikor Londonban jártam. Odamentem az automatához, ami úgy nézett ki, mint a Millennium Falcon irányítópultja, és az sem volt ráírva, hogy ’ticket’”.

Mielőtt azonban azt hinnénk, hogy a történet mégis egy vaskos blicceléssel zárul, Péter megnyugtat: „Ott volt egy pici egyenruhás néger ember, aki csak három fejjel volt magasabb nálam. Közel léptem hozzá és segítséget akartam kérni, de rossz angolsággal annyit mondtam neki, ’I help you’, vagyis, hogy ’Segítek neked’. Nagyon furcsán forgott a feje, nem nagyon értette, hogy ez a kicsi szőrös ember mit akarhat itt, ebben az ócska bőrkabátban. Végül valahogy elmagyaráztuk neki, mit akarunk és nem kellett jegy nélkül próbálkozni.”

A szerencsés kimenetelű külföldi jegykaland éppúgy nem vette el Péter kedvét a metrózástól, mint ahogy a budapesti szigorú ellenőrtekintetek sem. „Szoktam metrózni, most sem véletlen, hogy itt futottunk össze. Nem kell a parkolással bajlódni, sörözhetek is, praktikusabb így. Most éppen a DumaJam-re megyek a Dumaszínházba, de biztos, hogy hó végén az előszilveszteri programot is autómentesen fogom megközelíteni.” – tette még hozzá mielőtt tovább futott az előadásra.

Aranyosi Péter előszilveszteri programajánlója: