Beindult a szezon, folytatódik a tehetségkutatás. Hétfő este korra, nemre, érdeklődési körre való tekintet nélkül gyűltek össze a Félőrültek. Ismerős arcok, új versenyzők, „öreg motorosok”, izgalom és kacagás a Dumaszínházban.

Meglepően kevesen jelentkeztek fellépésre a szezon első tehetségkutatóján, de ez nem befolyásolta a humorista-palántákat a dumában. A szabályok, a helyszín és a műsorvezető személye is változatlan volt, így az estét ismét Csenki Attila nyitotta meg, illetve ő is moderálta. A „bemelegítés” során rövid betekintést nyertünk Attila családi életébe, a nyári elfoglaltságaiba, és még az elmúlt hónapok fontosabb sztár-híreibe is. Az előbb kicsit megszeppent, majd egyre lelkesebb közönség aztán lelkes tapssal fogadta a bátor, vagy éppen kicsit zavarban lévő fellépőket.

Elsőként mikrofont ragadni sosem egyszerű feladat, ezt Lazán Dávid is biztosan megerősítené. Az indokoltnál nagyobb izgalom hatására végül szinte már könyörgött a közönségnek a három piros lapért. Megkapta.

Nagy Csilla már láthatóan és hallhatóan is sokkal jobban érezte magát a színpadon. A pergő nyelvű, vagány lány úgy darálta a mondatokat, hogy ha lett volna lehetőségem visszajátszani, biztos, hogy negyedórányi anyagot mondott el az öt percben. Tovább is jutott. Utána egy fiatal, de már rutinos versenyző következett. Buda Zolta – akinek a neve nem elírás! – már többször is fellépett a félőrültek között, és nyáron a nagyvázsonyi OTP Mikrofonpróbán is szépen helyt állt, pedig még csak hétfőn töltötte be a tizenhetedik életévét. Szép ajándék volt a döntőbe jutás…

A mezőny legfiatalabbját a legidősebb követte. Vígh Sándor ugyan négy perc után megkapta a harmadik piros lapot, de azt sikerült bizonyítania, hogy a nem csak a húsz éveseké a humor-világ. Sándor élettapasztalata és lelkesedése nem mindennapi céltudatossággal párosult, hiszen piros lapok ide, műsorvezetői határozottság oda, ő bizony addig nem ment le a színpadról, míg el nem mondta, amit akart. A lapok mellé tapsot is kapott.

Szlovák Csaba inkább a hosszú történetekkel operált. Ha lenne Legjobban izguló Félőrült kategória, azt nyilván magabiztos előnnyel nyerte volna meg, de mivel nincs, így szó szerint beizzadta magát a döntősök közé. (Persze ez nem is csoda, hiszen az öt perc alatt annyit mozgott, hogy Schobert Norbert biztosan segédedzői állást ajánlott volna neki, ha látja, arról már nem is beszélve, hogy csakis homályos képet lehetett róla készíteni.)

Utolsó előttiként a Veterán Félőrült, Kővári Máté érkezett, aki témaválasztását tekintve igazi kamikáze-akciót mutatott be. Amit a maszturbálásról öt percben el lehet mondani, azt ő elmondta, de a közönség jól fogadta a szókimondást, Máté is továbbjutott.

Ez a műfaj szinte olyan, mint egy hullámvasút, aki egyszer nagy sikert aratott, máskor azonnal elvérzik. Szendrői Zsófia, az OTP Mikrofonpróba győztese, ezen az estén egyszerűen „nem jött át” a nézőknek, ahogy a szép emlékű Megasztár-zsűritag mondaná, hiszen hiába a rutin, a tudatosan felépített történet és a nőiesen bevállalós stílus, a könyörtelen piroslap-kommandó lecsapott, Zsófi pedig kiesett.

A rövid technikai szünet után a négy döntős az eredeti sorrendben tért vissza a szabályok szerint még nekik járó két-két percre. Nagy Csilla, Buda Zolta, Szlovák Csaba és Kővári Máté küzdelme kiegyenlített versenyt hozott. Mindenki folytatta az első öt percben megkezdett ívet, és mindenki megtalálta a célközönséget is, így végül csupán néhány szavazaton múlott a győzelem. A rögtönzött számláló bizottság hitelesített eredményei alapján aztán Csenki Attila hirdette ki az eredményt, miszerint a szezon első Félőrült Fesztiválján a közönység Kővári Máté előadását értékelte leginkább. A műsorvezető elmondása szerint ez alkalommal a fődíj egy rövid interjú lehetősége volt a Dumaszínház sajtósával. Nem hazudott, a villáminterjú elkészült, íme:

Néhány kép az estéről: