Felméri Péter nem egy öreg mesemondó. Pontosabban nem öreg, de szívesen mond mesét. Még pontosabban: Péteri még nagyon fiatal, de szereti a tanmeséket, na!
A történetek, melyek elolvasásával, meghallgatásával, megnézésével az ember épül. Tanul valamit, értékekhez jut, arcán mosoly jelenik meg, mert érzi: hiába van annyi nehézség, bánat, fárasztó küzdelem a világban, azért mégiscsak jó élni...
Péter - bár a szövegelés, a duma az élete - nem csak szavakkal szereti és tudja magát kifejezni, hanem sok egyéb módon is. Most úgy döntött, mély erkölcsi mondanivalóval kecsegtető meséjét megfilmesíti és szeretettel átnyújtja mindenkinek, aki fogékony az élet szépségeire.
Fogadjátok szeretettel:
