Képzeljünk el egy jótékonysági humorestet, ahol a Badár-család mindjárt két művésszel is képviselteti magát! Tegyünk ehhez két bohó, nagydumás humoristát, mondjuk Bödőcs Tibort és Tóth Edut! Legyen a helyszín egy kedves kis közösség faluháza, ahol segíteni és szórakozni vágyó ismerősök és ismeretlenek gyűlnek össze egy kellemesen szeles vasárnap estén! Mindezt szórjuk meg jókedvvel, humorral és varázslattal színpadon és a büfében is! Mit gondolnak, mit lesz ebből? Igen, KÉSZ CIRKUSZ…

Nemrégiben adtunk hírt róla, hogy Badár Sándor és a szigetmonostori Faluház jótékonysági humorestet szervez Emma néni megsegítésére, akinek február végén tűzvész pusztította el a házát és benne minden vagyonát is. A szervezés – bár spontán történt – mégis eredményes volt, hiszen március 18-án este telt ház várta az önként jelentkező és rendkívül lelkes művészeket.

„Mi lett volna itt, ha rendesen nekiállunk szervezkedni, nem csak spontán terjed a hír?” – kiáltott fel Sanyi, mikor megérkeztem. Valóban. A nagyterem teljesen megtelt, így a faluház vezetője, Kovács Attila még a külső helységbe is rakatott székeket, hogy ott a vendégek kivetítőn tudják követni a bent zajló eseményeket. Hátul, a büfé mellett már Sanyi fia, Badár Tamás készítette elő a bűvészeszközöket, és hangolódott a közelgő fellépésre, az ajtóban pedig édesanyja, Magdi árulta a jegyeket. A teljes Badár-család szívén viselte tehát Emma néni sorsát, és részt vettek az est lebonyolításában is.

Néhány perccel a kezdés előtt érdeklődtem, mi is lesz a sorrend, hiszen műsorvezetőként nem hátrány, ha az ember tudja, kit konferáljon fel. „Tibike kezd.” – felelte határozottan Sanyi – „Csak hát még nem értek ide.” Mondani sem kell, a menetrend az utolsó pillatokban még többször változott, így mikor elindultam a mikrofon felé, már magam sem tudtam, mit is kell mondanom. „Kreatív káosz”- ez a két szó járt a fejemben, mikor végül is az idősebbik Badárt hívtam elsőként a színpadra.

Aki már látta Badár Sándort fellépni, jól tudja, ha ő azt mondja, „Jó estét kívánok! Gondoltam beköszönök öt percben így az elején”, akkor egészen biztosan meg is van a műsor első negyven perce. Így is volt. Könnyfakasztó történetek következtek, bár nem a szomorúság, vagy a meghatottság miatt, hanem a harsány nevetéstől támadt kedve sírni a közönség nagy részének, vagyis alig tíz perc után már igen jó volt a hangulat. Badár Tamás így már egy nagyon jó hangulatú publikum elé érkezett, és rövid felkészülés után megmutatta tudományát.

Kevés lenne azt mondani, hogy egy nagyon tehetséges bűvészről van szó. Sokkal inkább jellemzi a helyzetet, hogy a térdcsapkodós nevetés egy szempillantás alatt változott döbbent csenddé, majd orkánerejű tapssá. Közhelynek tűnik, de a szó legszorosabb értelmében nem hittünk a szemünknek. Észrevétlenül, és megállíthatatlanul tört fel a kérdés mindenkiből: „Ezt hogy csinálta?”. Nyilvánvaló képtelenség volt erre választ kapni, de amikor Tamás egy fedetlen, borral teli kancsót vett ki a papírzacskóból, amit korábban fejjel lefelé rázott, bizonyítva ürességét, akkor azért többekben felmerül, hogy itt mégiscsak mágiáról lehet szó. Ezen a ponton a folyosón Tóth Eduval még arról beszélgettünk, hogy egy bűvésznek mekkora előny a színpad, hiszen az messzebb van, nem látszanak az apró részletek. Nagyképű – és meglehetősen irigy – gondolatainkat később Tamás a büfében zúzta szét, amikor sorban mutatta a kártyatrükköket, melyeknek kulcsára valószínűleg évek alatt sem jönnénk rá.

A műsor azonban folytatódott, Tóth Edu pedig a színpadra sietett. A fiatal humoristát úgy fogadták, mint ha régi ismerős lenne, ő pedig meghálálta a szeretetet. Intenzív mozgással adott hangsúlyt történeteinek, kihasználta a színpad adta lehetőségeket.  A terem három sarkában elhelyezkedő fotósok alig tudták követni, pedig ők is szakmájuk kiválóságai. (Az Artbalance remek munkatársai: Rozmán Barbara, Bennó Géza és Lévai Barnabás – A szerk.)

A szünetben számos szívmelengető pillanatot is volt szerencsém átélni. Eleve jó érzés egy ilyen családias hangulatú, barátságos és segítőkész emberekkel teli faluházban lenni, de mikor a híres és népszerű humoristák és a helyiek szinte régi barátokként beszélgettek a büfében, az sem mindennapi dolog. Ráadásul volt szerencsém találkozni Emma nénivel is. Szégyenlős, pironkodó mosollyal, meghatottan állt és kérte, mondjam meg mindenkinek, azt üzeni: „Köszönöm!”. Megmondtam. És talán nem is lehet, nem is kell mást mondani, hiszen a segítő szándék mindennél többet mond magáról. Sose legyen rá szükség, de azért jó látni azt, hogy ha minden elveszik, pár perc alatt – szó szerint – füstbe megy mindenünk, akkor azért vannak olyanok, akikre lehet számítani, ismeretlenül is.

A második részben aztán „Búcsúszentlászló oroszlánja”, Bödőcs Tibor fokozta tovább a hangulatot, a tőle megszokott vehemenciával. Kézzel fogható, és igencsak életszerű karakterei nem csupán életre keltek a színpadon, de mintha ott is ültek volna a nézőtéren, legalábbis erre engedett következtetni a sok helyeslő fejbólintás, és a nevetés. Tibor után ismét Badár Sándor érkezett, aki a falusi környezet mindennapjaiból egészen a nyolcvanas évek Japánjáig repítette hallgatóságát, akik így nemcsak térben, de időben is nagy utazást tettek, az összesen három órásra nyúlt műsor alatt.

Az utolsó közös meghajlások, fényképek után aztán mindenki jóleső érzéssel indult haza, hiszen nem csupán segítettünk – a lehetőségeinkhez mérten – Emma néninek, de baráti hangulatú, szórakoztató estét is sikerült kerekíteni a jótékony cél mellé, és reméljük ezzel nagy lépést tettünk az új házavató-ünnepsége felé.

Addig azonban még sok a teendő. Kérünk mindenkit, vigye tovább Emma néni esetének hírét, és ha van lehetősége segíteni, vagy tud olyan céget, magánszemélyt, aki tud, annak juttassa el az alábbi számlaszámot, vagy keresse a szigetmonostori Polgármesteri Hivatalt!

A polgármester, Molnár Zsolt a következő számlaszámot hozta létre Emma néni megsegítésére: 64700090-16592162.

Szigetmonostori Polgármesteri Hivatal (Debreczeni Csilla): +36 70 377-4217

Sallainé Mócsai Olga: +36 30 312-7222

Koncz Erzsébet: +36 20 567-5211

Köszönjük a segítő szándékot!

/Koncz Csaba

Néhány kép az estéről, melyeket ezúton is köszönünk az Artbalance-nak: